Hát igen, a dolgok nagyon nem úgy alakultak, ahogy én azt szerettem volna... Vasárnappal kezdőve, amikor is megtudtam, hogy bekövetkezett az, amitől rettegtem, a fiúnak, akiért odáig vagyok, barátnője van... Persze tökre rossz kedvem lett, meg minden, erre mi történik? Rám ír a fiú, mondtam neki hogy rossz kedvem van, és ő kérdezte, hogy miért? Mégse mondhatom neki, hogy a barátnőd miatt, úgyhogy inkább azt mondta nem lényeges, de persze ez neki nem volt kielégítő válasz, és tovább kérdezgetett, én meg mindeféle kitérő választ adtam. De persze ő sem hülye, és rájött, hogy miatta van, leglábbis részben, na ez persze össezkuszálta a dolgokat, nem is kicist, ugyanis tudni akarta, hogy mi van... MIndegy, elköszöntem tőle egy idő után, másnap a suliban minden a megszokott volt, nem kérdezett... Aztán este emgint írtunk, és megint tudni akartam, azt mondtam neki, majd holnap a suliba elmondom, és megkérdeztem, mégis miért volt olyan rendes tegnap, miért akarta annyira tudni, és segíteni? Az erre kapott válasz meglepett, de jól esett. Azt mondta, mert jó barátok vagyunk, és szeritne ez fontos, hogy a abrátok segítsék egymást! Ez tényleg meglepett, hogy így látja, mármint hogy enm csak egy ismerős vagyok neki...
Aztán ma is találkoztunk suliban, de semmi, mármint nem kérdezett... De mindegy, ehatároztam, hogy holnap elmondom neki! Tényleg, mindent, úgy érzem muszály elmondanom, bár már elkéstem, legalább tudnia kell, tartozom neki ezzel a "vallomással"...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.